Egyetlen �lland� v�zfoly�sa a Holt-tengerbe �ml� Jord�n foly�.

A Holt-tenger lefoly�stalan t� Izrael, Jord�nia �s Ciszjord�nia hat�r�n. Viz�ben magas a s� koncentr�ci�ja. A t� a turizmus kedvelt c�lpontja. Nev�t onnan kapta, hogy a magas s�koncentr�ci� miatt nem �l meg magasabbrend� �l�l�ny benne. A Jord�n-�rokban tal�lhat� F�ld�nk legm�lyebb sz�razf�ldi pontja. A v�z t�kre kb. 420 m-rel, a t�fen�k 795 m-rel van a tenger szintje alatt. B�r a t�ba �mlik a Jord�n foly�, annak v�zszintje folyamatosan cs�kken az er�s v�zkiv�tel miatt, ez�rt a t�ba egyre kevesebb v�z �rkezik. A cs�kken� v�zut�np�tl�s miatt a t� kett�szakadt, a m�lyebben fekv� �szaki r�sz mellett a d�li fokozatosan kisz�rad.

A Jord�nfoly� (h�ber�l נהר הירדן [Nehar hayarden], arabul نهر الأردن [Nahr al-Urdunn]) foly� D�lnyugat-�zsi�ban, a K�zel-Keleten. Sokak szerint vall�sos �s kultur�lis �rtelemben a vil�g legszentebb foly�ja.

K�t orsz�g foly�ja: Izrael� �s Jord�ni��. A palesztin �llam a megsz�llt Ciszjord�ni�ban nem f�r a foly�hoz.

A Galileai-tengert�l (m�s n�ven Kinneret-t� vagy Tiberias-t�, a Bibli�ban Genez�reti-t�) �szakra ered �s a Holt-tengerbe torkollik. Hossza 251 kilom�ter.

• A Dan (h�ber�l דן [Dan], arabul اللدان [al-Ladd�n]) a sz�r-libanoni hat�ron fekv� Hermon-hegyn�l ered.
• A Haszb�ni (h�ber�l שניר [Szenir], arabul الحاصباني [al-Haszb�ni]) Libanonban ered.
• A B�nj�sz (h�ber�l חרמון [Hermon], arabul بانياس [B�nj�sz]), az �si B�nj�sz v�ros romjain�l ered, a Hermon-hegy l�b�n�l.
• Az Ijon (h�ber�l עיון [Ijon], arabul دردره [Dardara] vagy براغيث [Bar�g�sz]) Libanonban ered.

A Jord�n Izrael �s Jord�nia, illetve Ciszjord�nia (a t�rk�pen angolul West Bank) �s Jord�nia hat�r�n fut Fels� szakasz�n gyorsan szalad a Hula-t�ig, majd m�g gyorsabban a Galileai-tengerig. Az utols� szakasz es�se kisebb, ez�rt itt a foly� kanyarogva tart a kifoly�s n�lk�li Holt-tenger fel�, amelynek szintje 400 m�terrel van a tengerszint alatt. Ezen az utols� szakaszon �mlik a Jord�nba kelet fel�l a Jarm�k foly� (arabul نهر اليرموك [Nahr al-Jarm�k], h�ber�l נהר הירמוך [Nehar HaJarmukh], g�r�g�l Hierom�ax) �s a Zarka foly� (arabul Nahr az-Zarka). A Galileai-tengert�l �szakra fekv� fels� szakasza Izraelben van �s a Gol�n-fenns�k nyugati hat�r�t k�pezi.

A k�rnyezetv�d�k azzal v�dolj�k Izraelt, Jord�ni�t �s Sz�ri�t, hogy komoly k�rokat okoztak a Jord�n �korendszer�ben. Izrael 1964-ben g�tat helyezett �zembe, amely a Galileai-tengerb�l, a Jord�n egyik f� v�zforr�s�b�l az �gynevezett nemzeti v�zsz�ll�t� csatorn�ba tereli a vizet. Ugyanebben az �vben Jord�nia csatorn�val csapolta meg a Jarmuk mell�kfoly�t. Sz�ria v�zt�rol�kat �p�tett, amelyek ugyancsak a Jarmuk viz�t haszn�lj�k.

Ma a Jord�n viz�nek 70-90%-a szolg�l emberi fogyaszt�st, ami jelent�sen cs�kkenti a foly� v�zhozam�t. Ett�l, �s a magas p�rolg�si ar�ny miatt a Holt-tenger zsugorodik. D�li r�sz�nek sek�ly vizei a leg�jabb id�kben elt�ntek, hely�k�n s�s s�k maradt.

A foly� szennyez�se, ami legjobban az utols� szakaszt s�jtja, a k�rnyezetv�d�k szerint szinte teljesen elpuszt�totta a Jord�n �korendszer�t, amelynek megment�se t�bb �vtizedes munk�t ig�nyel. 2007-ben a F�ld Bar�tai nemzetk�zi k�rnyezetv�d� h�l�zat a vil�g 100 legvesz�lyeztetettebb �korendszere k�z� sorolta a Jord�nt, r�szben Izrael �s a szomsz�dos arab orsz�gok k�zti egy�ttm�k�d�s hi�nya miatt. Izrael �szaki �s d�li v�g�t a Jord�n nyugati partja mellett v�gigfut� 90-es �t k�ti �ssze.

Forr�s: Wikipedia

A k�vetkez� cikkek forr�sa:

http://www.geographic.hu

Hogyan gy�gy�t a Holt-tenger?

"Mik�nt alakulhatott ki a Holt-tenger, �s igazolhat�-e a gy�gyhat�sa? Ha t�nyleg van gy�gyhat�sa, akkor mely betegs�gekre?"

A Holt-tenger a tengerszint alatt mintegy 400 m�terrel fekv� k�pz�dm�ny, melynek s�tartalma a t�bbi tenger�n�l j�val nagyobb. Nev�t is ennek k�sz�nheti: �tlag 300 gramm per kilogrammos s�tartalma nem teszi lehet�v�, hogy b�rmilyen �l�l�ny meg�lhessen benne vagy k�r�l�tte.

A Holt-tenger egy tektonikai t�r�svonalban fekszik, viz�t els�sorban a Jord�n-foly�b�l valamint a k�rnyez� hegyek kisebb folyamaib�l kapja. S�ss�g�nak oka az, hogy m�g bel� vezetnek csatorn�k, elvezet�se nincsen, azaz nem l�tezik olyan foly�, amely a Holt-tengerb�l eredne. �gy a be�rkez�, k�l�nf�le �sv�nyi s�kat tartalmaz� v�z egyetlen �ton k�pes elt�vozni: p�rolg�s r�v�n. �gy a behordott s�k koncentr�l�dnak a tenger v�z�ben, �s egyre s�sabb� teszik azt.

A s� koncentr�ci�ja a v�z m�lys�g�vel v�ltozik: 40 m�terig 300 g/kg, 90 m�terig 332 g/kg, ez a tenger fenek�n le�lepszik. Mint m�r eml�tettem, ezt a s�tartalmat nincs �l�l�ny, amely elviseln�, a Jord�n-foly� v�z�vel �rkez� halak szinte azonnal elpusztulnak a Holt-tengerbe �rve. A holt-tengeri s� �sszet�tele elt�r a konyhas��t�l, nagy mennyis�gben tartalmaz kloridot, n�triumot, magn�ziumot �s k�liumot.

Mik�nt gy�gy�t?

A Holt-tengerb�l sz�rmaz� s� �s iszap egyar�nt n�pszer� gy�gyterm�kek forr�sa. Ezek gy�gyhat�s�t sz�mos tudom�nyos kutat�s igazolta, teh�t nem csup�n k�zkelet� babon�r�l van sz�. Az iszap a hegyekb�l a tengerbe lehordott �led�kes agyagr�teg er�zi�ja r�v�n keletkezik, melynek sor�n, �vezredeken �t mag�ba sz�vja a tengerv�z t�pl�l� �sv�nyi-anyagainak nagy r�sz�t. Teh�t a Holt-tenger iszapja nagyon nagy mennyis�gben tartalmaz �sv�nyi s�kat, nyomelemeket valamint tal�lhat�k benne szil�rd n�v�nyi �s �llati eredet� anyagok �s v�z.

A holt-tengeri iszapk�ra �ld�sos hat�sait mindenekel�tt a psoriasis, azaz pikkelys�m�r kezel�s�ben dics��tik. Ez a betegs�g �r�kl�dik, de stressz hat�s�ra fokozott m�rt�kben jelenik meg. A b�r v�r�s, pikkelyes h�ml�s�val j�r, �s a betegeket gyakran neh�z t�rsadalmi helyzetbe hozza, mivel sokakban undort keltenek ezek az elv�ltoz�sok. A holt-tengeri s� �s iszap a pikkelyek lev�laszt�s�val �s a sebgy�gyul�s gyors�t�s�val fejti ki gy�gyhat�s�t, amihez hozz�j�rul a helysz�ni k�ra sor�n a napf�ny (igazoltan kedvez a psoriasis kezel�s�nek), a nyugalom, a sz�p t�j �s a t�bbi sz�pen gy�gyul� beteg l�tv�nya.

Az iszap- �s s�k�ra sz�mos egy�b b�rbetegs�gben (vitiligo, atopi�s dermatitis, mycosis fungoides) �s egy�b �llapotban (reum�s betegs�gek, asthma, egy�b l�gz�szervi betegs�gek, uveitis, azaz a szem �vegtest�nek gyullad�sa, magas v�rnyom�s, ishaemi�s sz�vbetegs�g, b�lgyullad�sok, stb.) hasznos, a legt�bben azonban kozmetikai c�lokra veszik ig�nybe.

A testfelsz�nre kent iszap a koncentr�ci�k�l�nbs�g alapj�n el�seg�ti egyes anyagok t�voz�s�t a b�rb�l, m�g m�sokat bejuttat, a m�lyebb r�tegekben l�v� vizet a b�r felsz�n�re „h�zza”, h�szigetel� �s fert�tlen�t� hat�ssal is b�r.

A benne l�v� �sv�nyi anyagok pedig a szervezetbe jutva fejtik ki �ld�sos hat�sukat.

B�r� Zsuzsa
2005. m�jus 3.

Arab-izraeli meg�llapod�s a Holt-tenger megment�s�re

Jord�nia, Izrael �s a Palesztin Hat�s�g vas�rnap meg�llapodott arr�l, hogy megval�s�that�s�gi tanulm�nyt k�sz�tenek v�z tov�bb�t�s�ra a V�r�s-tengerb�l a Holt-tengerbe, s �gy megmenten�k a m�lyen fekv� tavat.

A v�rhat�an k�t �ven �t k�sz�l� tanulm�ny 15 milli� doll�rba ker�l, s a dokumentum a t�rsadalmi �s k�rnyezeti hat�sait vizsg�lja majd annak a csatorn�nak, illetve vezet�keknek, amelyek k�tsz�z kilom�ter hosszan juttatn�nak nagy mennyis�g� vizet az igazi tengerb�l a rendk�v�l s�s, lefoly�stalan Holt-tengerbe.

Katasztr�fa fenyeget

A megbesz�l�sekbe bevont szak�rt�k szerint a Holt-tenger jelent�s mennyis�g� vizet vesz�t jelenleg is, ami k�rnyezeti katasztr�f�t okozhat az eg�sz t�rs�g sz�m�ra. (A h�res t� Izrael �s Jord�nia k�z�tt h�z�dik, de Ciszjord�nia miatt a Palesztin Hat�s�g is illet�kes az �gyben.)

A tervezett projekt l�nyege egy kisebb csatorna �p�t�se a V�r�s-tengerb�l Jord�nia �s Izrael k�z�tt, azt�n pedig egy 180 kilom�teres cs�rendszeren kereszt�l pump�ln�nak vizet a t�ba.

A mostani bejelent�st az illet�kesek a Jord�ni�ban zajl� Vil�ggazdas�gi F�rumon (WEF) tett�k meg. A k�z�s sajt�t�j�koztat�n r�szt vett Raed Abu Saoud, Jord�nia v�z�gyi �s �nt�z�si minisztere, Benjamin Ben-Eliezer, Izrael infrastruktur�lis �gyek�rt felel�s minisztere �s a palesztin tervez�si t�rca vezet�je, Ghassan al-Khatib.

Er�s�ti a b�k�t is

Abu Saoud szerint nemcsak a meg�rt�shez �s kooper�ci�hoz vezet� egyik fontos l�p�snek nevezte a meg�llapod�st, hanem a jord�n miniszter �gy v�lte: a szerz�d�s er�s�ti a t�rs�g b�k�j�t is, s �j horizont ny�lt a r�gi� sz�m�ra. Ben-Eliezer szerint nagy gazdas�gi ugr�st jelent a mostani meg�llapod�s, amelyet m�s hasonl� projektek k�vetnek majd.

Abu Saoud bejelentette: ha elk�sz�l a megval�s�that�s�gi tanulm�ny, �t �vbe telik majd a projekt kivitelez�se. A beruh�z�s m�sodik �tem�ben egy v�zer�m� �s egy s�talan�t� �zem is l�tes�l majd itt, hogy elektromos �ramot �s friss vizet nyerjenek a t�rs�g (Izrael, Jord�nia �s a Palesztin Hat�s�g) sz�m�ra.

A beruh�z�s els� �tem�r�l Zafer Alem, a Jord�n-v�lgyi Hat�s�g f�titk�ra �gy nyilatkozott, hogy az egymilli�rd doll�rba ker�l majd, m�g a m�sodik f�zis h�rommilli�rdot em�szt majd fel.

Cs�kken a t� v�zszintje

Szak�rt�k szerint a Holt-tenger v�zszintje m�nusz 392 m�terr�l 416 m�terre s�llyedt, vagyis ennyivel van jelenleg a v�zt�k�r a tengerszint alatt. A t� s�llyed�se egyre riaszt�bb m�reteket �lt. Alem szerint az �ll�v�zb�l �vente 250-300 milli� k�bm�ternyi friss v�z veszik el, s a Holt-tenger felsz�ne is 30 sz�zal�kkal cs�kkent az ut�bbi id�kben. Abu Saoud szerint �vi k�tmilli� k�bm�ter v�zre lenne sz�ks�g a t� megment�s�hez. A szak�rt�k szerint a Holt-tengerb�l 66 milli�rd k�bm�ter v�z p�rolgott el az ipari felhaszn�l�s miatt.

A most k�sz�l� megval�s�that�s�gi tanulm�ny ellen�rz�se a Vil�gbank feladata, �s sz�mos adom�nyoz� orsz�g finansz�rozza a tervek kidolgoz�s�t. Ezen �llamok k�pvisel�i v�rhat�an j�lius elej�n tal�lkoznak egy konferenci�n. A tervek szerint a megval�sul� s�lep�rl� �zemek r�v�n Izrael, Jord�nia �s a palesztinok sz�m�ra a k�vetkez� 50 �vben elegend� vizet lehet biztos�tani.

National Geographic Online
2005. m�jus 23.