Egyetlen állandó vízfolyása a Holt-tengerbe ömlő Jordán folyó.
A Holt-tenger lefolyástalan tó Izrael, Jordánia és Ciszjordánia határán. Vizében magas a só koncentrációja. A tó a turizmus kedvelt célpontja. Nevét onnan kapta, hogy a magas sókoncentráció miatt nem él meg magasabbrendű élőlény benne. A Jordán-árokban található Földünk legmélyebb szárazföldi pontja. A víz tükre kb. 420 m-rel, a tófenék 795 m-rel van a tenger szintje alatt. Bár a tóba ömlik a Jordán folyó, annak vízszintje folyamatosan csökken az erős vízkivétel miatt, ezért a tóba egyre kevesebb víz érkezik. A csökkenő vízutánpótlás miatt a tó kettészakadt, a mélyebben fekvő északi rész mellett a déli fokozatosan kiszárad.
A Jordánfolyó (héberül נהר הירדן [Nehar hayarden], arabul نهر الأردن [Nahr al-Urdunn]) folyó Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten. Sokak szerint vallásos és kulturális értelemben a világ legszentebb folyója.
Két ország folyója: Izraelé és Jordániáé. A palesztin állam a megszállt Ciszjordániában nem fér a folyóhoz.
A Galileai-tengertől (más néven Kinneret-tó vagy Tiberias-tó, a Bibliában Genezáreti-tó) északra ered és a Holt-tengerbe torkollik. Hossza 251 kilométer.
A Dan (héberül דן [Dan], arabul اللدان [al-Laddán]) a szír-libanoni határon fekvő Hermon-hegynél ered.
A Haszbáni (héberül שניר [Szenir], arabul الحاصباني [al-Haszbáni]) Libanonban ered.
A Bánjász (héberül חרמון [Hermon], arabul بانياس [Bánjász]), az ősi Bánjász város romjainál ered, a Hermon-hegy lábánál.
Az Ijon (héberül עיון [Ijon], arabul دردره [Dardara] vagy براغيث [Barágísz]) Libanonban ered.
A Jordán Izrael és Jordánia, illetve Ciszjordánia (a térképen angolul West Bank) és Jordánia határán fut Felső szakaszán gyorsan szalad a Hula-tóig, majd még gyorsabban a Galileai-tengerig. Az utolsó szakasz esése kisebb, ezért itt a folyó kanyarogva tart a kifolyás nélküli Holt-tenger felé, amelynek szintje 400 méterrel van a tengerszint alatt. Ezen az utolsó szakaszon ömlik a Jordánba kelet felől a Jarmúk folyó (arabul نهر اليرموك [Nahr al-Jarmúk], héberül נהר הירמוך [Nehar HaJarmukh], görögül Hieromüax) és a Zarka folyó (arabul Nahr az-Zarka). A Galileai-tengertől északra fekvő felső szakasza Izraelben van és a Golán-fennsík nyugati határát képezi.
A környezetvédők azzal vádolják Izraelt, Jordániát és Szíriát, hogy komoly károkat okoztak a Jordán ökorendszerében. Izrael 1964-ben gátat helyezett üzembe, amely a Galileai-tengerből, a Jordán egyik fő vízforrásából az úgynevezett nemzeti vízszállító csatornába tereli a vizet. Ugyanebben az évben Jordánia csatornával csapolta meg a Jarmuk mellékfolyót. Szíria víztárolókat épített, amelyek ugyancsak a Jarmuk vizét használják.
Ma a Jordán vizének 70-90%-a szolgál emberi fogyasztást, ami jelentősen csökkenti a folyó vízhozamát. Ettől, és a magas párolgási arány miatt a Holt-tenger zsugorodik. Déli részének sekély vizei a legújabb időkben eltűntek, helyükön sós sík maradt.
A folyó szennyezése, ami legjobban az utolsó szakaszt sújtja, a környezetvédők szerint szinte teljesen elpusztította a Jordán ökorendszerét, amelynek megmentése több évtizedes munkát igényel. 2007-ben a Föld Barátai nemzetközi környezetvédő hálózat a világ 100 legveszélyeztetettebb ökorendszere közé sorolta a Jordánt, részben Izrael és a szomszédos arab országok közti együttműködés hiánya miatt. Izrael északi és déli végét a Jordán nyugati partja mellett végigfutó 90-es út köti össze.
Forrás: Wikipedia
A következő cikkek forrása:
http://www.geographic.hu
Hogyan gyógyít a Holt-tenger?
"Miként alakulhatott ki a Holt-tenger, és igazolható-e a gyógyhatása? Ha tényleg van gyógyhatása, akkor mely betegségekre?"
A Holt-tenger a tengerszint alatt mintegy 400 méterrel fekvő képződmény, melynek sótartalma a többi tengerénél jóval nagyobb. Nevét is ennek köszönheti: átlag 300 gramm per kilogrammos sótartalma nem teszi lehetővé, hogy bármilyen élőlény megélhessen benne vagy körülötte.
A Holt-tenger egy tektonikai törésvonalban fekszik, vizét elsősorban a Jordán-folyóból valamint a környező hegyek kisebb folyamaiból kapja. Sósságának oka az, hogy míg belé vezetnek csatornák, elvezetése nincsen, azaz nem létezik olyan folyó, amely a Holt-tengerből eredne. Így a beérkező, különféle ásványi sókat tartalmazó víz egyetlen úton képes eltávozni: párolgás révén. Így a behordott sók koncentrálódnak a tenger vízében, és egyre sósabbá teszik azt.
A só koncentrációja a víz mélységével változik: 40 méterig 300 g/kg, 90 méterig 332 g/kg, ez a tenger fenekén leülepszik. Mint már említettem, ezt a sótartalmat nincs élőlény, amely elviselné, a Jordán-folyó vízével érkező halak szinte azonnal elpusztulnak a Holt-tengerbe érve. A holt-tengeri só összetétele eltér a konyhasóétól, nagy mennyiségben tartalmaz kloridot, nátriumot, magnéziumot és káliumot.
Miként gyógyít?
A Holt-tengerből származó só és iszap egyaránt népszerű gyógytermékek forrása. Ezek gyógyhatását számos tudományos kutatás igazolta, tehát nem csupán közkeletű babonáról van szó. Az iszap a hegyekből a tengerbe lehordott üledékes agyagréteg eróziója révén keletkezik, melynek során, évezredeken át magába szívja a tengervíz tápláló ásványi-anyagainak nagy részét. Tehát a Holt-tenger iszapja nagyon nagy mennyiségben tartalmaz ásványi sókat, nyomelemeket valamint találhatók benne szilárd növényi és állati eredetű anyagok és víz.
A holt-tengeri iszapkúra áldásos hatásait mindenekelőtt a psoriasis, azaz pikkelysömör kezelésében dicsőítik. Ez a betegség öröklődik, de stressz hatására fokozott mértékben jelenik meg. A bőr vörös, pikkelyes hámlásával jár, és a betegeket gyakran nehéz társadalmi helyzetbe hozza, mivel sokakban undort keltenek ezek az elváltozások. A holt-tengeri só és iszap a pikkelyek leválasztásával és a sebgyógyulás gyorsításával fejti ki gyógyhatását, amihez hozzájárul a helyszíni kúra során a napfény (igazoltan kedvez a psoriasis kezelésének), a nyugalom, a szép táj és a többi szépen gyógyuló beteg látványa.
Az iszap- és sókúra számos egyéb bőrbetegségben (vitiligo, atopiás dermatitis, mycosis fungoides) és egyéb állapotban (reumás betegségek, asthma, egyéb légzőszervi betegségek, uveitis, azaz a szem üvegtestének gyulladása, magas vérnyomás, ishaemiás szívbetegség, bélgyulladások, stb.) hasznos, a legtöbben azonban kozmetikai célokra veszik igénybe.
A testfelszínre kent iszap a koncentrációkülönbség alapján elősegíti egyes anyagok távozását a bőrből, míg másokat bejuttat, a mélyebb rétegekben lévő vizet a bőr felszínére „húzza”, hőszigetelő és fertőtlenítő hatással is bír.
A benne lévő ásványi anyagok pedig a szervezetbe jutva fejtik ki áldásos hatásukat.
Arab-izraeli megállapodás a Holt-tenger megmentésére
Jordánia, Izrael és a Palesztin Hatóság vasárnap megállapodott arról, hogy megvalósíthatósági tanulmányt készítenek víz továbbítására a Vörös-tengerből a Holt-tengerbe, s így megmentenék a mélyen fekvő tavat.
A várhatóan két éven át készülő tanulmány 15 millió dollárba kerül, s a dokumentum a társadalmi és környezeti hatásait vizsgálja majd annak a csatornának, illetve vezetékeknek, amelyek kétszáz kilométer hosszan juttatnának nagy mennyiségű vizet az igazi tengerből a rendkívül sós, lefolyástalan Holt-tengerbe.
Katasztrófa fenyeget
A megbeszélésekbe bevont szakértők szerint a Holt-tenger jelentős mennyiségű vizet veszít jelenleg is, ami környezeti katasztrófát okozhat az egész térség számára. (A híres tó Izrael és Jordánia között húzódik, de Ciszjordánia miatt a Palesztin Hatóság is illetékes az ügyben.)
A tervezett projekt lényege egy kisebb csatorna építése a Vörös-tengerből Jordánia és Izrael között, aztán pedig egy 180 kilométeres csőrendszeren keresztül pumpálnának vizet a tóba.
A mostani bejelentést az illetékesek a Jordániában zajló Világgazdasági Fórumon (WEF) tették meg. A közös sajtótájékoztatón részt vett Raed Abu Saoud, Jordánia vízügyi és öntözési minisztere, Benjamin Ben-Eliezer, Izrael infrastrukturális ügyekért felelős minisztere és a palesztin tervezési tárca vezetője, Ghassan al-Khatib.
Erősíti a békét is
Abu Saoud szerint nemcsak a megértéshez és kooperációhoz vezető egyik fontos lépésnek nevezte a megállapodást, hanem a jordán miniszter úgy vélte: a szerződés erősíti a térség békéjét is, s új horizont nyílt a régió számára. Ben-Eliezer szerint nagy gazdasági ugrást jelent a mostani megállapodás, amelyet más hasonló projektek követnek majd.
Abu Saoud bejelentette: ha elkészül a megvalósíthatósági tanulmány, öt évbe telik majd a projekt kivitelezése. A beruházás második ütemében egy vízerőmű és egy sótalanító üzem is létesül majd itt, hogy elektromos áramot és friss vizet nyerjenek a térség (Izrael, Jordánia és a Palesztin Hatóság) számára.
A beruházás első üteméről Zafer Alem, a Jordán-völgyi Hatóság főtitkára úgy nyilatkozott, hogy az egymilliárd dollárba kerül majd, míg a második fázis hárommilliárdot emészt majd fel.
Csökken a tó vízszintje
Szakértők szerint a Holt-tenger vízszintje mínusz 392 méterről 416 méterre süllyedt, vagyis ennyivel van jelenleg a víztükör a tengerszint alatt. A tó süllyedése egyre riasztóbb méreteket ölt. Alem szerint az állóvízből évente 250-300 millió köbméternyi friss víz veszik el, s a Holt-tenger felszíne is 30 százalékkal csökkent az utóbbi időkben. Abu Saoud szerint évi kétmillió köbméter vízre lenne szükség a tó megmentéséhez. A szakértők szerint a Holt-tengerből 66 milliárd köbméter víz párolgott el az ipari felhasználás miatt.
A most készülő megvalósíthatósági tanulmány ellenőrzése a Világbank feladata, és számos adományozó ország finanszírozza a tervek kidolgozását. Ezen államok képviselői várhatóan július elején találkoznak egy konferencián. A tervek szerint a megvalósuló sólepárló üzemek révén Izrael, Jordánia és a palesztinok számára a következő 50 évben elegendő vizet lehet biztosítani.
AJÁNLOM AZ OLDALT
